Valljuk be őszintén: a síelésnek két legjobb része van. Az egyik, amikor reggel az első csúszásnál érzed, hogy tökéletesen harap a léc a frissen ratrakolt, bordás havon, és még senki nincs előtted. A másik pedig az, amikor délután kettőkor, már remegő combokkal, kipirosodott arccal beesel a hüttébe, és a vércukorszinted a béka feneke alatt van.
Ilyenkor a magyar síelők 90%-a reflexből a Bledi krémesre (kremšnita) asszociál. Félreértés ne essék, egy jó krémes a tó partján zseniális dolog, de a hegyen fent, vagy a kisebb fogadókban Szlovénia sokkal többet tud ennél. A szlovén nagymamák konyhája nem a diétáról szól, hanem a túlélésről a hidegben. Összeszedtem az 5 kedvencemet, plusz egy ráadást, amit vétek lenne kihagyni.
1. Prekmurska Gibanica (A nehéztüzérség) Ha ezt rendeled, készülj fel: ez nem desszert, ez egy komplett ebéd. Ez a Muravidékről származó sütemény rétegezett csoda: mák, dió, alma és túró váltja egymást vékony rétestészták között, nyakon öntve tejszínnel vagy vajjal. Amikor először ettem, azt hittem, soha többé nem tudok felállni a padról, de fél óra múlva úgy ment a síelés, mintha újratöltöttek volna. Egy szeletben benne van egy fél napi kalóriaigényed – pont, ami kell a fekete pálya előtt.
2. Štruklji (A gőzölgő klasszikus) Sokszor levesbetétként találkozol vele sósan, de az édes verziója… na, az a mennyország. Ez egy főtt, tekert tészta, amit leggyakrabban édes túróval töltenek meg, és pirított zsemlemorzsával szórnak meg. A kedvencem a tárkonyos verzió (pehtranovi štruklji). Elsőre furcsának tűnhet fűszert tenni a sütibe, de a tárkony frissessége a túróval zseniális. Melegen tálalják, gőzölög, puha, és azonnal átmelegít.
3. Potica (A szlovén „bejgli”) Nincs ünnep Szlovéniában Potica nélkül. Hasonlít a mi bejglinkre, de kuglóf formában sütik, és a tésztája kicsit kalácsosabb, puhább. A diós a sztenderd, de a hegyekben gyakran futhatsz bele a mogyorósba vagy a mákosba is. Ha a kávéd mellé kínálnak egy szeletet reggelire a szálláson, sose utasítsd vissza! A helyiek büszkesége ez, és minden háziasszonynak van egy titkos receptje hozzá.
4. Grmada (A „rendezett káosz”) Ez a sütemény a maradékmentés művészete, és talán a legfinomabb az összes közül. A neve „máglyát” vagy „halmot” jelent. Képzelj el piskótadarabokat, kekszet, diót, mazsolát, mindezt meglocsolva rummal, tejjel, vaníliakrémmel, és összesütve egy nagy halomban, tejszínhabbal a tetején. Nem szép? Nem. Finom? Brutálisan. Olyan íze van, mint a gyerekkornak és a boldogságnak egy tányéron.
5. Trojane Fánk (Krofi) Bár technikailag nem a sípályán kapod, de ha Ljubljana felé mész, Trojane megállóhelyet nem lehet kikerülni. Ezek a fánkok akkorák, mint egy kisebb kormánykerék. A sárgabaracklekváros a klasszikus, de a vaníliakrémes-csokis verzió is megér egy misét. Egy darabbal ketten is jól laktok. A tészta levegős, a szélén ott a kötelező fehér csík (a jó kelés jele!), és annyi porcukor van rajta, hogy garantáltan havas lesz a ruhád evés közben is.
+1. Vroča čokolada (A sűrű élvezet) Nem sütemény, de desszertnek beillik. A szlovén forró csoki nem kakaó. Ez gyakorlatilag forró puding. Olyan sűrű, hogy majdnem megáll benne a kanál. Sok helyen nem spórolják ki belőle a tejszínhabot sem. Ha igazán „szlovénosra” akarod venni a figurát, kérj bele egy kupica áfonyalikőrt (borovničke) vagy rumot. A hideg ujjadnak és a lelkednek is jót tesz.
0
Vélemény, hozzászólás?